Ajka Távhő a környezetbarát kényelem !

Korszerűsítés


Fűtési költségek csökkentése

A fűtési hőenergia költségmérés szerinti elszámolás mellett a felhasznált hőenergia mennyiségétől függ.

A felhasznált hőenergia mennyisége az adott külső hőmérséklet mellett a lakás fűtésének szabályozhatóságától, továbbá az épület, lakás külső fal és a nyílászáró szerkezeteinek hőtechnikai minőségétől, állapotától függ.

Az épületek fűtési hőenergia felhasználása tehát három módon csökkenthető: az épület fűtési rendszerek korszerűsítésével szabályozhatóvá tételével, az épületek nyílászáró cseréjével és a homlokzatának hőszigetelésével. Bekerülési és megtérülési szempontból is ez számítható helyes sorrend. Technológiai okból a nyílászárók cseréje célszerű, ha megelőzi homlokzati hőszigetelést.

A teljes korszerűsítéssel elérhető fűtési hőenergia megtakarítás 35-50 %. A különbség magyarázata, hogy az 1960-as években épült panelépületekhez képest a 80-as évektől szigorodó építési hőtechnikai szabvány előírásnak megfelelően készültek az épületek

Az épület fűtéskorszerűsítések mellett várhatóan az épületek hőtechnikai adottságait alapvetően befolyásoló nyílászáró szerkezetek cseréje és az épület homlokzat hőszigetelés is gyorsulni fog a jövőben, a felhasználók önrészével, az önkormányzati és állami hozzájárulással pályázatok útján.

Természetesen a legideálisabb az egyidőben történő korszerűsítés, a panelrekonstrukciós program lenne. Ha ez nem valósítható meg az épület fűtéskorszerűsítést mindenképpen javasoljuk. E korszerűsítésnek legkedvezőbb a költsége és igen kedvező 4-5 év a megtérülési ideje, javítva a további épületkorszerűsítések gazdaságosságát. Annak érdekében, hogy a korszerű nyílászárók és a homlokzat hőszigetelésből származó előnyöket ki lehessen használni, helyiségenként szabályozható fűtési rendszerre van szükség.

A hőközponti fűtés szabályozás a DDC fűtésszabályozók elektronikáival hőközponti körzetenként a felhasználói elvárások alapján kerül beállításra úgy, hogy a legkedvezőtlenebb adottságú lakásokban a fűtöttség ne legyen 21 °C-nál alacsonyabb. Csak hőközponti fűtés szabályozással azonban több tényezőtől függően nem kerülhető el, hogy az egyes lakások, helyiségek fűtöttsége ne legyen igen eltérő, nem beszélve a többszintes épületek szintenkénti fűtöttségi anomáliáiról.

Az épületek hőtechnikai tulajdonságai alapján a külső hőmérséklet függvényében helyiségenként változó hőszükséglet és a külső-belső hőterhelés hatása (éghajlati kitettség, szél, belső hőleadás, napsugárzás) miatt lehetetlen csak központi szabályozással biztosítani, hogy a lakás hőmérséklet állandó, illetve az elvárható legyen.

Az egyébként is túlméretezett fűtőtestek a lakásfelújítások során történő cserék során még jobban azzá válnak. Nem beszélve a nyílászáró cserékről, vagy arról, hogy szolgáltatói hőközpont esetében egyes épületek hőszigetelésére sor kerül, másokéra pedig időben hosszú eltéréssel, a szolgáltató pedig csak egy adott fűtővíz hőmérsékletet tud a hőközponti körzet számára beállítani.

Ezért van szükség a fűtésszabályozás második szintjére a lakásonkénti, helyiségenkénti szabályozás lehetőségére. Az elérhető megtakarítás az egyéni komfort igénytől függ, de mértéke tapasztalatok szerint átlagosan 20 % a túlfűtés csökkentésével. A többlet hőfelhasználás, illetve hőveszteség a túlfűtés függvényében úgy változik, hogy - a fűtési idény átlagában 4 °C külső hőmérséklet mellett - 1 °C mértékű lakás fűtöttség különbség 6 % többlet hőenergia költséggel jár.

A jó fűtésszabályozás célja az épületek, lakások, egyes helyiségek belső hőmérsékletének időben szűk tűréssel a kívánt értéken tartása. Tehát csak ott, akkor és annyira kell fűteni, amennyire szükséges, illetve megkívánt. Ha valamely napszakban nem tartózkodunk otthon más fűtöttséget tudjunk beállítani mint a rendeltetésszerű használat idején. A termosztatikus radiátorszelep a helyiségek hőmérsékletét automatikusan a beállított értéken tartja

A felhasználási helyen tehát a fűtésszabályozás legfontosabb műszaki eleme a termosztatikus radiátorszelep. A termosztatikus radiátorszelep önműködő hőmérsékletszabályozó, amely szeleptestből és hozzá szervesen illeszkedő szabályozófejből, hőmérséklet érzékelő és szabályozó termosztátból áll. Használata biztosítja, hogy egy adott fűtőtestbe a szabályozófejen beállított helyiség-hőmérsékletnek megfelelő mennyiségű fűtővíz jusson. A szelepek a termosztát fejen beállított hőmérséklettől eltérő helyiség-hőmérséklet esetén nem azonnal nyitják vagy zárják a fűtővíz útját, hanem lassan, de folyamatosan működnek. A termosztatikus szelep a kívánt belső hőmérséklet, illetve a fűtöttség beállítása során a fűtőtest hőteljesítményét változtatja, illeszti a mindenkori hősszükséglethez a fűtővíz mennyiségének szabályozásával. A fűtőtest hőteljesítménye nem lineárisan változik az átáramló fűtővíz mennyiségétől függően. A termosztatikus radiátorszelepek a fűtési idény 5-8 %-ában vannak csak teljesen nyitva, a többi időszakban változó mértékű fojtással üzemelnek.

Amennyiben a fűtőtestek hőleadása szabályozható a díjfizetők egyéni érdekeltségét megteremtő fűtési költségmegosztó készülékek a radiátorokra felszerelhetők és a felhasználó lakóközösség áttérhet a fogyasztás arányos elszámolásra.

Abban az esetben, ha felhasznált fűtési hőmennyiség és díjának lakásonkénti megosztása fűtési költségmegosztók alapján valósul meg, a különböző fekvésű és elhelyezkedésű lakások hőveszteség-különbségeiből adódó többletköltség mérséklése érdekében a díjfizetők, illetve a lakóközösség közös döntése alapján korrekciós tényezőt lehet alkalmazni. A felhasználók, illetve a tulajdonosok közössége dönthet úgy is, hogy az épületben felhasznált fűtési hőmennyiség és díjának egy meghatározott része légtérfogat arányosan, a fennmaradó része a költségmegosztók kiértékelése alapján kerüljön az épületben levő lakások között megosztásra.




Ügyfélszolg:

8400 Ajka,
Móra Ferenc utca 26.
Telefon: 88 312-989
munkaidőben

Ügyelet:

Telefon: 88 312-396
00:00 és 24:00 között
hiba bejelentése